FELVÉTELI AZ ERASMUS KOLLÉGIUMBA 2011-BEN
.
.
.
A név
A kollégium névadója, Rotterdami Erasmus az európai humanizmus és a humanista szellemű nevelés vezéralakja.
A cél
Az Erasmus Kollégium minimális szervezeti háttérrel maximális segítséget nyújt azoknak a kiemelkedően tehetséges egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akiknek a jelenlegi tömegoktatás keretében és megfelelő anyagi háttér hiányában nincs lehetőségük arra, hogy eljussanak a minőségi képzést biztosító PhD szintig, a már doktori programokban résztvevőket pedig bevonja a képzésbe, hogy így biztosítsa számukra a szakmai előmenetelük szempontjából nélkülözhetetlen tanítási készségek fejlesztését.
Az előzmények
Az Erasmus Kollégium tervét elkészítők közül a többség tanárként vagy diákként kapcsolatban állt a Láthatatlan Kollégiummal /LK/, mégpedig annak legsikeresebb – az alapítás és a Hannah Arendt díj elnyerése közti – időszakában. Az LK-ban eltöltött idő, az ott végzett munka rendkívül hasznos, eredményes és fontos volt számukra. Úgy gondolták, hogy az LK-hoz és a szakkollégiumokhoz hasonló vagy azoktól kissé eltérő, de végső céljaiban egyező intézmények sokaságára van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás a meglevő intézményekkel együtt betöltse hivatását: egyszerre sokoldalú, versenyképes és a társadalmi kérdések iránt érzékeny és fogékony szakmai-értelmiségi elitet képezzen.
A kollégium működése
A kollégium évente pályázatot hirdet, melyen a magyarországi felsőoktatási intézmények beiratkozott hallgatói vehetnek részt. A kiírás tartalmazza, hogy mely tudomány-, illetve szakterületekről lehet valamilyen konkrét téma kutatását vagy kidolgozását tartalmazó tervvel pályázni. A pályázatokat szakértőkből álló bizottság bírálja el. A bizottság a legjobb pályázatok benyújtóit személyesen is meghallgatja, és közülük választja ki a nyerteseket. A nyertesek a kollégiumtól szakmai és anyagi támogatást kapnak pályázatuk megvalósításához.
A támogatás módja
A támogatás személyreszabott és a feladathoz igazodik. A nyertes pályázók mindenekelőtt – tanári (tutori és vezető tanári) segítséget kapnak pályázatuk megvalósításához, és amennyiben szükséges, további – konzulensi segítséget kapnak a kollégium más tutoraitól, illetve vezető tanáraitól.
A közvetlen tanári segítségen túl a kollégium lehetőséget nyújt rá, hogy az elért eredményeket a szakmai közvélemény megismerje:- szemináriumokat szervez, ahol a kollégium diákjai, tutorai és vezető tanárai megvitatják a készülő munkákat, – évente egyszer konferenciát szervez, ahol a tágabb szakmai közönség megismerheti az elkészült munkák eredményeit, és segítséget nyújt a kimagasló eredmények publikálásához.
A kollégium továbbá anyagi segítséget is nyújt a pályázatok megvalósításához:
- támogatja a kiegészítő képzéseket,
- a tanulmányutakat vagy a szakmai konferenciákon való részvételt, illetve
- a felmerülő dologi kiadásokat
- diákjainak tanulmányi ösztöndíjat biztosít.
A rugalmas képzési forma azonban más, “nem tipikus” szakmai és anyagi segítségre is módot teremt: lehetővé teszi, hogy a támogatás mindig pontosan azt nyújtsa, amire az adott személynek az adott feladat megvalósításához feltétlenül szüksége van.
A kollégium mint szellemi műhely
A benyújtott pályázat megvalósításán túl a kollégium keretet teremt a hagyományos képzés kereteibe nem illeszkedő, elsősorban “mester-tanítvány” kapcsolaton alapuló, s ezért intézményesen nehezen támogatható tudósképzésnek, valamint egy szabad és nyitott szellemű közösségnek. A különböző területeken dolgozó tudósok, tanárok, doktorandusok és diákok együttműködésén alapuló kollégiumban szoros szakmai és baráti kapcsolatok alakulhatnak ki a jelen és a jövő vezető szakemberei és értelmisége között. Igy létrejöhet egy vonzó � és egyúttal komoly intellektuális kihívást jelentő � szellemi műhely, amely a jövő szakmai és tudományos iskoláinak kiindulópontja lehet.
Kapcsolat a felsőoktatási intézményekkel és kutatóhelyekkel
A kollégium szorosan kapcsolódik a felsőoktatási intézményekhez és kutatóhelyekhez: valamennyi diákja beiratkozott hallgatója valamely magyarországi felsőoktatási intézménynek, a tutorok és vezető tanárok pedig doktori programok résztvevői, egyetemek és főiskolák tanárai, illetve egyetemi és nem egyetemi kutatóhelyek munkatársai. Ennek a szoros, személyes kapcsolatnak köszönhetően a kollégium működésének kedvező hatása igen hamar érezhetővé válik a felsőoktatásban: a kollégiumban folyó magas szintű képzés jó kiemelkedési lehetőséget biztosít a rendkívül tehetséges diákoknak, javítja esélyeiket arra, hogy eljussanak a doktori képzésig, a tehetséges és jól képzett diákok jelenléte pedig a képzés minden szintjén – de legkivált a doktori képzésben – kedvezően hat vissza a képzés általános színvonalára.
A kollégium a minőségi képzést nyújtó külföldi felsőoktatási intézményekkel is szoros kapcsolatot igyekszik kialakítani. Segíti diákjait és doktorandusait, hogy bekapcsolódjanak a már létező csereprogramokba, illetve támogatja a magas presztizsű iskolákban folytatandó külföldi tanulmányokat (rövidebb-hosszabb tanulmányutakat, illetve a PhD-programokon való részvételt).
A minőség biztosítása
A magas szakmai színvonalat és a minőség megőrzését az állandó és többszintű ellenőrzés, véleményezés és visszajelzés biztosítja. Amennyiben az időszaki ellenőrzések során az derül ki, hogy a nyertes pályázó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a kollégium megvonja tőle a további támogatást.
A pályázatok elbírálása kétszintű: a bírálóbizottság először a benyújtott pályázatokat értékeli szigorú szakmai szempontok és a témák fontossága – valamint megvalósíthatósága – szerint; utána pedig személyes interjúkon a pályázók szakmai felkészültségét és rátermettségét vizsgálja.
A nyertes pályázók munkáját a kollégium állandóan figyelemmel kíséri: a vezető tanárok folyamatosan ellenőrzik és véleményezik az egy-egy szakterületen folyó tanulmányi munkát; a kollégium minden tagja számára nyitott szemináriumokon a vezető tanárok, tutorok és diákok ellenőrzik – és a viták során véleményezik – egymás munkáját; a nyilvános konferenciákon pedig egy-egy szakma ellenőrzi és nyilvánosan véleményezi a kollégiumban folyó munkát.
A legfontosabb visszajelzést természetesen az jelenti, hogy a kollégium által támogatott diákok milyen arányban tanulnak tovább magas presztízsű PhD-programokon – eddig a kollégium valamennyi végzett diákja sikerrel pályázott doktori képzésre – , és később milyenek lesznek az elhelyezkedési esélyeik és a szakmai előmenetelük.
A képzés időtartama
Mivel a kollégium a nyertes pályázatok megvalósításához nyújt szakmai segítséget, a képzés időtartama – és ennek megfelelően a kollégiumi diákok, tutorok és vezető tanárok létszáma – változó.
Az egy évnél rövidebb képzés nem lehet hatékony, a két évnél hosszabb futamidejű pályázatok támogatása viszont túlságosan kockázatos. Ezért átlagosan egy-, illetve kétéves képzési időszakkal számolunk. Ez azonban nem jelent merev határokat (a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat például a kollégium újabb pályázatok benyújtására ösztönözheti, illetve bevonhatja a képzésbe).
Személyi háttér: nevek
Indulásakor a kollégium a Láthatatlan Kollégium volt tanárainak és diákjainak szellemi bázisára támaszkodik, de teljesen nyitottan működik: tanárainak és diákjainak kiválasztásakor csak a felkészültséget és a tehetséget tartja szem előtt.
- A vezető tanárok és a tutorok között vannak azok az egykori tanárok és diákok (ma már doktorandusok vagy fiatal szakemberek), akiknek sikerült öt év alatt nemzetközileg elismert intézménnyé tenni a Láthatatlan Kollégiumot (például Bakacsi Gyula, Bojtár Endre, Eörsi Anna, Erdélyi Ágnes, Ferencz Győző, Gábor Eszter, Geher István László, Halmai Gábor, Halpern László, Jaksity György, Király Júlia, Léderer Pál, Ludassy Mária, Madarász Aladár, Margócsy István, Sárkány Mihály, Szabó Ádám, Takács Imre, Tengelyi László, Trencsényi Balázs, Uitz Renáta és Wéhli Tünde).
- A Kollégiumi Tanács munkáját kiemelkedő személyiségekből álló Tanácsadó Testület segíti (elnök: Göncz Árpád; tagok: Gergely Ágnes, Kornai János, Sajó András, Szabó István és Várszegi Asztrik).
Intézményi háttér
A kollégiumot az Erasmus Kollégium Egyesület működteti. Az Egyesületet alapítói kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy anyagi és személyi hátteret biztosítson a kollégiumnak. Az egyesület tisztségviselői:
- Dornbach Alajos (elnök)
- Bibó István és Tóth Mária (alelnökök)
- Bakacsi Gyula, Halpern László és Zsoldos János Demeter (felügyelő bizottsági tagok)
Az egyesület alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy diákjainak és doktorandus tanárainak ösztöndíjat tudjon biztosítani. Az Erasmus Kollégium Alapítvány tisztségviselői:
- Gáspár Zsuzsa (a Kuratórium elnöke)
- Bojtár Endre és Hetényi Zsuzsa (a Kuratórium tagjai)
- Madarász Aladár, Havas Gábor és Munkácsy Ágnes (felügyelő bizottsági tagok)
Kitekintés
Az Erasmus Kollégium működésének kedvező hatása nem korlátozódik a felsőoktatásra. A kollégiumban eltöltött évek tapasztalatai, a kollégium szabad és nyitott szellemű közösségében kialakuló, életre szóló szakmai és baráti kapcsolatok minta értékűek és megtartó erőt jelentenek. A végzett kollégisták jelenléte a magyar szellemi életben nagymértékben hozzájárulhat a szakmai és tudományos légkör javulásához, s így az évek során kialakulhat egy olyan vonzó környezet, melybe a legígéretesebb és legjobban képzett fiatal tudósok és szakemberek szívesen bekapcsolódnak maradnak, Magyarországon dolgoznak.
Ugyanakkor fő célunknak tekintjük, hogy az egyetemi oktatók, fiatal kutatók és tehetséges egyetemi hallgatók szakmai együttműködésének határait ne Magyarország politikai határain belül vonjuk meg. Ezért vettük fel a kapcsolatot a szomszédos országokban működő és az Erasmus Kollégiumhoz hasonló struktúrával, azonos céllal rendelkező kutató műhelyekkel. “Future continuous” címmel közös kutatási tervet dolgoztunk ki kolozsvári, bukaresti és csíkszeredai intézetekkel. (Láthatatlan Kollégium, Kolozsvár, Láthatatlan Kollégium, Bukarest, Intitutul Roman Pentru Istorie Recenta, Bukarest, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda) Közös kutatásaink kiinduló pontja a migráció témája, tervünk megvalósításához eddig a budapesti Soros Alapítvány East – East Programjától kaptunk támogatást. Távlati célunk egy intézményi hálózat kiépítése, mely elősegíti és folyamatosan biztosítja olyan közös kutatási projektek megvalósítását – mindenekelőtt a társadalomtudományok és a bölcsésztudományok területén – , melyek önmagukon túlmutatva lehetőséget kínálnak a társadalmak közti folyamatos párbeszédre is.
