Az Erasmus Kollégium vallástudományi Kutatócsoportja
A „Vallás, hagyomány, modernitás” elnevezésű kutatócsoport (továbbiakban VHM) 2005 szeptemberében alakult. Tagjainak közös meggyőződése, hogy a vallásra vonatkozó reflexió része a racionális, tudományos diskurzusnak, és a vallás megértése és elemzése nem szorítkozik a múltra, mert a hagyományok a vallások jelenlétén túl számtalan modern probléma formájában is hatnak, a történelemfilozófiai vitáktól a szekularizáció kérdéskörén át egészen a politikai teológiáig. A VHM csoport ezért a vallási tradíciók történeti és szövegközpontú vizsgálata mellett a vallás jelenségének filozófiai elemzését, illetve a vallásra vonatkozó gondolkodás alapfogalmainak historiográfiai megközelítését választotta feladatául.
A kutatócsoport közös munkája, Geréby György vezetésével, a politikai teológia területével és a páli levelek olvasásával vette kezdetét a 2005/2006-os tanévben. Támaszkodva a csoport sokszínű tudására, Geréby György bevonta a VHM tagjait a Bologna-folyamat által szükségessé tett alapszintű, digitális vallásfilozófia-tankönyv kidolgozásába is. A 2006/2007-es tanévben a csoport a gnózis mint szellemtörténeti alakzat nyomon követését tűzte ki célul. A heti rendszerességgel tartott ülések mellett a tagság évente két intenzív szövegolvasó hétvégét is szervezett, ahol először a Rómaiakhoz, azután a Galatákhoz írott levél, majd pedig a János-evangélium prológusa kerültek terítékre a kapcsolódó kommentár-irodalom áttekintése mellett. A 2007/2008-as tanévben a kutatócsoport a mitológiakutatás témájával foglalkozott, a fogalomtörténeti problémáktól Kerényi munkásságáig haladva. A tanév lezárásaképpen egy hétvégi intenzív workshopon a VHM csoport a Kerényi Károly körül kialakult vitát tekintette át.
A VHM csoport működése hosszú ideig heti közös szövegolvasások, előadók vezetésével folytatott viták, illetve a tagok által írt dolgozatok, cikkek, fordítások megbeszélése köré szerveződött. Az első négy év alatt előadást tartott körünkben többek között Bolonyai Gábor, Horváth Judit, Kendeffy Gábor, Klaniczay Gábor, Mártonffy Marcell, Radnóti Sándor, Somlyó Bálint, Szilágyi Ákos, Szilágyi János György, Szőnyi György Endre, Tatár György, Turán Tamás és Tüske László.
A 2008/2009-es tanévre kutatócsoportunk a vallás, politikum és filozófia vizsgálatát tűzte ki célul, alapvetően a hellenizmus időszakára összpontosítva. A tanév első felében az időszámításunk kezdete körül élő, a kereszténységre különösen nagy hatást gyakorló zsidó filozófus, alexandriai Philón De Cherubim című ógörög szövegének olvasása, és a releváns kapcsolódó irodalommal való összevetése volt a kutatócsoport heti üléseinek tárgya; majd pedig – a 2009 legelején felvett, és a közös munkába bekapcsolódó, új tagokkal – Philón De Vita Contemplativa című írása került sorra. A Kollégium visegrádi országokból származó partnerintézményekkel közösen ebben a tanévben is angol nyelvű szakmai hétvégét szervezett, melyre a VHM csoport a „Politics and religion: From Carl Schmitt to religious radicalism” című szekcióval készült fel; valamint még tavasz folyamán egy külön tanulmányi hétvégét is tartott, melyen a János apokalipszis egyes részeinek feldolgozására került sor.
2009-2010-ben a csoport kisebb létszámban folytatta munkáját. A két félév során a keresztény és zsidó kanonizáció fogalmával, az iszlám megjelenésére adott korai keresztény recepcióval, illetve a korai kereszténység és a zsidóság kölcsönhatásának egyes jelenségeivel foglalkozott. Forrásként elsősorban patrisztikus szövegeket és a kérdésekre vonatkozó intertestamentális és apokrif anyagot tekintettük át.
2010 júniusában rendezett konferenciánkon – meghívott neves szakértők segítségével – a zsidóság, kereszténység és az iszlám hármasa által meghatározott kölcsönhatásokra összpontosítottunk. 2009-2010-es munkánkat szeptemberében egy workshoppal zártuk, amelyen a zsidóság asszimilációjának, identitásának, illetve környezetével való viszonyának sajátos aspektusait elemeztük.
A kutatócsoport szívesen várja tagságába mindazokat a kollégistákat, akik érdeklődnek a késő-antikvitás vallás- és kultúrtörténete, a vallástudomány, a politikai filozófia, az ókortudomány és a kapcsolódó tudományágak iránt.
